Cserép átmérő : 6 cm

Növény magassága cseréppel együtt : 15 cm



A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem őshonos nálunk.

A paprika őshazája Közép- és részben Dél-Amerika, az amerikai őslakosok inkák, indiánok nemcsak ismerték, hanem termesztették is. Európába Kolumbusz expedíciója hozta át a magját, Portugáliában és Spanyolországban vetették el először.
Gyors elterjedését csípős ízének köszönheti, mert az akkoriban igen drága borsot jól helyettesítette.
Hazánkba Török közvetítéssel a XVI. században.

Az utóbbi évtizedekig csupán fűszer- és főzeléknövényként termesztették, de az újabb nemesítéseknek köszönhetően cserepes dísznövényként is felbukkant hazánkban.
Színük és alakjuk a növény fajtájától függően változó lehet, a hagyományos pirostól a sárgán keresztül, egészen a feketéig.

A cserepes díszpaprikát évelő növényként nevelhetjük, szépen díszíti a konyhaablakot télen is, mert nem, vagy csak részlegesen hullatja lombját, és kezdetben lágy szára idővel félfássá válik.

Díszpaprikánk akkor lesz dekoratív, ha nyáron és ősszel sok nap éri. Ekkor színesednek ki rajta a paprikák.
Télen tizenöt fok körüli hőmérséklet és szellős helyiség ideális a számára, de megszokja a szobai vagy konyhai hőmérsékletet is, ha rendszeresen friss levegőhöz juttatjuk.
A közvetlen hideg huzat azonban ártalmas, ezért a lakás téli szellőztetésekor tegyük a cserepes növényt védett helyre.

Virágzáskor rendszeresen permetezzük vízzel, ezáltal elősegítjük a beporzást és a termés kialakulást.
Virágzás előtt háromhetenként, virágkötődés után gyakrabban, tíznaponként tápoldatozzuk egészen a termés beéréséig.

A díszpaprika csípős termései fogyasztásra alkalmasak. Ételízesítő, egészségvédő hatása nagyon előnyös.
Az étkezési paprikánál jóval több (240-320 mg/100 g) C-vitamint és más (A-, B,-, B2-, B6-, E-) vitamint, szénhidrátot, fehérjét, szárazanyagot tartalmaz. Ásványi sói, íz-, zamat-, aroma-, festék- és egyéb anyagai is nagyobb mennyiségűek, ezért egészségügyi vonatkozása jelentős.

Ha jól gondozzuk, akkor a kis paprikák 2-3 hónapig is szépek maradnak.

A díszpaprika önmagában is szépen mutat, de jó megoldás, az is, ha egy kis ládába többféle, azonos körülményeket kedvelő fűszernövényt ültetünk.

Az érett, megszárított magokat tavasszal elvethetjük, hogy növényutánpótlásról gondoskodjunk.

Mint gyógynövény, a paprikát ősidők óta alkalmazzák különböző készítményekben. Sokirányú gyógyhatását elsősorban a termésében található kapszaicin nevű vegyületnek köszönheti.
A népi gyógyászatban a paprikát emésztőrendszeri panaszokra, szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére, illetve a paprikából készített sűrű koncentrátumot fogfájásra használják.


Fényigény : Jól megvilágított hely kell számára, reggeli és délutáni napsütéssel.

Hőigény : Hűvös 13 °C, vagy szobahőmérséklet az optimális. Hűvös helyen tovább megmarad a termés.

Vízigény : Bőséges öntözést kíván. Talaját tartsuk mindig nedvesen, ne hagyjuk kiszáradni. Földje ne legyen vízzel telítve, inkább csak nyirkos.

Páratartalom : Kedveli a magas páratartalmat, ezért a cserepet helyezzük kaviccsal töltött párologtató edényre. Nagyon kedveli, ha a leveleit is permetezzük, de ezt inkább a virágzás idején.

Tápanyagigény: A rendszeres tápoldatozást dús növekedéssel hálálja meg a növény.

Talajigény: A talajjal szemben kevésbé igényes. Cserépben, dézsában, erkélyládában átlagos kerti földben nevelhetjük. Azonban mutatós, szép töveket csak tápanyagban gazdag, humuszos, laza, levegős talajban kapunk.

Szaporítás: Szaporítására a legelterjedtebb módszer a palántázás. Ez nem zárja ki azt, hogy nem vethető közvetlenül szabad földbe.

Betegségek, kártevők: A levéltetvekre és a takácsatkákra érzékeny, de olykor a gyökértetvek is károsíthatják. A meleg, száraz levegő hatására a termések lehullnak.

Élettani hatása: A paprika régóta híres arról, hogy egészséges táplálék, gondoljunk csak a C-vitamin tartalmára. Nem olyan régen azonban egy merőben új területen tették próbára közkedvelt zöldségünket, fájdalomcsillapítót készítenek belőle.