Cserép átmérő : 26 cm

Növény magassága cseréppel együtt : 100 cm



A sétányrózsa vagy színváltóvirág (Lantana camara) a Brazília trópusi-szubtrópusi tájainak gyomnövénye. Európába gyógyhatása miatt hozták be a spanyolok.
Afrikába, Ausztráliába, Indiába dísznövényként került, de mára gyomként szaporodott el. Igen gyorsan terjed, a kiirtására tett próbálkozások sikertelennek bizonyultak,

Dísznövényként hazánkban is egyre terjedő örökzöld cserje.

Többnyire 1–2 m magasra nő, de kaphatóak fácskának nevelt és bokros változat is. Metszéssel tetszőleges alakúvá nevelhető.
Gyökérrendszere erőteljes, gyorsan fejlődik.

Átellenes, egyesével álló redőzött, hosszúkás, sötétzöld levelei közvetlenül a sudár ágak mentén nőnek. A levelek és a hajtások is szőrösek.
A hajtáscsúcsokon fejlődnek és késő tavasztól késő őszig nyílnak a verbénáéhoz hasonlító, domború virágzatok, amiket a pillangók és a méhek is igen kedvelnek. Levelei és virágai egyaránt átható, citromos illatot árasztanak.

A sétányrózsák fehér, krémszín, sárga és narancs színben kaphatók. A narancs színű változat érdekessége, hogy nyílás közben sárgára változik a virágszirom és az új virág ismét sötétnarancs. Ez akkor a legkülönlegesebb mikor egyszerre van a növényen az új virág, a kinyílott virág és a termés is.

Majdnem fekete, lilás-bordó bogyótermése éretlenül, zölden, mérgező. Az érett magok bordó színűek.
Számos növényt nem tűr meg a közelében, de a rokon vasvirágokkal vagy a petúniákkal összeültethető. Sok rovart is elriaszt.

Könnyen nevelhető. Szaporítása még a kezdő kertészkedőnek sem okoz gondot. Tarthatjuk cserépben, edényben, függőkosárban.

Fagyérzékeny, a szabadban nem telel át. Télen minimum 10–13 °C-t igényel. Mivel leveleit télen sem hullajtja le, ezért fontos, hogy világos helyen teleltessük, de ha ágait tövig visszavágjuk, levihetjük a pincébe is.

Ha ez szükséges, a többi szobanövényhez hasonlóan tavasszal ültessük át. Ha májusig visszavágjuk hosszabb hajtásait, több virágot hoz.
Ha elvirágzott, vágjuk vissza a szárait kb. a felére. A levágott darabokból hajtásdugványt készítve az év bármely szakában szaporítható.

Minél gyakrabban nyúlunk a metszőollóért, annál dúsabban fejlődnek a hajtások, és annál több virág fejlődik rajta. Metszéssel tetszőleges méretűvé, esetenként fácskává, sövénynek is nevelhető. Az egész szezon alatt, de még az ősz beállta előtt, akár harmadára is metszhető. Ősszel az áttelelő példányokat ne metsszük meg, de, ha pincében teleltetünk, akkor ágait tövig visszavághatjuk. A dugványról előállított növényt először a következő tavasszal szabad visszametszeni.
Ha törzses fácskát akarunk nevelni belőle, meg kell hagyni egy vezérágat, az oldalhajtásokat pedig félgömb alakban kell visszacsípni. Két-háromévenként a növényeket meg kell újítani, mert az idősebb példányok előbb-utóbb megcsúnyulnak.

Egész nyáron nyíló, kezdetben citromsárga, narancssárga, majd tűzvörös és végül lilásba forduló ernyővirágzata azonban kimondottan látványos. Fehér, halványlila, sötétpiros és rózsaszín virágú változata is van.

Fényigény : Nyáron sok, de nem direkt fényre van szüksége. Akár az udvarra is kivihetjük, de a tűző, déli naptól védeni kell.

Vízigény : Télen ritkábban (havonta egyszer), tavasztól őszig rendszeresen öntözni kell. Két öntözés között hagyni kell, hogy a földje kiszáradjon.
A leveleit célszerű időnként permetezni. A szárazságot is tűri, de ilyenkor kevesebb virágot hoz.

Földje : A talaj szerkezetéről szinte függetlenül jól fejlődik. Célszerű átlagos, jó vízgazdálkodású, semleges kémhatású kerti földbe ültetni. Kedveli a tőzeget.

Tápanyag : Csak tápanyag dús környezetben virágzik gazdagon.

Szaporítás : Érett (bordó színű) magvait néhány napos szárítás után száraz, hűvös helyen kell tárolni. Kora tavasszal kell elvetni. Szaporíthatunk félfás dugványról vagy gyökérdugványról is. Korábban virágoznak a nyár végi dugványról szaporított egyedek. Ehhez arasznyi hosszú, félfás ágakat kell vágni a bokorról, és laza földkeverékbe tűzdelni. Igen hamar gyökeresednek, mire sor kerül a betelelésre, már külön-külön cserepekbe kerülhetnek.

Teleletést : Fagyérzékeny növény.

Betegségek, kártevők : Az üvegházi molytetűre nagyon érzékeny.

Élettani hatása: Levelei összezúzva, borogatásként antiszeptikusak és csillapítják a fájdalmakat. Rovarcsípésekre, vágásokra, horzsolásokra jól alkalmazhatók.
Főzetüket Mexikóban gyomorbántalmak ellen használják, másutt kígyómarást gyógyítanak vele. Teája reuma, megfázás, láz, torokfájás ellen hatékony. A levélforrázatot inhalálva légúti problémáinkat kezelhetjük. A száraz levelek füstje szúnyogriasztó.